Śrī Durvāsapāda: Jīvanmukta-bodha



1.Aki uralkodik elméje és az Indriya-k felett, aki mindig, mélyen legbelül az Ātmā-ban lakozik, az igazi Jīvanmukta, Nityamukta (nagy mester). Igazi hős valójában.

2. Közvetlenül csak a Jīvanmukta szemével és intuíciójának (divyā-dṛṣṭi) segítségével lehet látni és megérteni a Jīvanmukta-t. Ezen a szinten a jñāna tisztán belső állapot. Kritériumaként a külső jelek nem biztosítják, hogy a Jīvanmukta tényleg Jīvanmukta.

3. Ne ítélj meg egy embert az ő siddhi-jéről. Az egy nagy baklövés, amit az emberek általában elkövetnek, hogy a megvilágosodást és a Jīvanmukta-t a siddhi-k megjelenéséről állapítják meg. A siddhi-k másodlagos tényezők. Ezek a deva-k és azok erejének meghívását eszközlik ki, kizárólag intenzív sādhana révén, melynek semmi köze az Ātmā megvalósításához.

4. A sādhu-ban megmutatkozhatnak a siddhi-k, ami miatt erős vágyak és heves szenvedélyek születhetnek benne, és ha az eset fenn áll, kétségtelenül csak egy gr̥hastha. Ezért, a siddhi-k megjelenése nem jelenti azt, hogy ő egy Jīvanmukta.

5. A Jñānī titokzatos. Ezért sokan nem ismerik fel, hogy ki a Jīvanmukta. Aki nyugodt, összerendezi gondolatait, ellenőrzött és megelégedett, aki magányban lakozik, még nem; de aki feladta az érzéktárgyak keresését és örömét, és az örök boldogságra törekszik, és befelé, hogy az Ātmā ragyogásával Egyé váljon, valamint esetében a spontán meditáció után az Indriya-k visszavonásra kerültek, az valóban Jīvanmukta.

6. Aki kapcsolatba kerül egy ilyen személlyel, valóban egy áldott lélek. A Jīvanmukta a Fény. Ragyog éjjel és nappal. A Jīvanmukta mahātmā (nagy lélek), aki nem tud megbántani senkit, se gondolatban, szóval vagy tettel, és aki nem árt még egy kicsit se, hogy kigúnyoljon másokat.

7. Nem ítél, sértések és sérülések nem okoz senkinek, az igazi Jīvanmukta. Aki mentes minden sóvárgástól, vágyaktól, szenvedélyektől, a társadalom szeretetétől és kitaszítottságától, a kéj érzettől, és aki semmit nem kér saját érdekére, az tényleg egy Jīvanmukta, mert elérte a szabadságot a születések és halálozások alól.

8. Aki a jó és a rossz között nem ingázik, az erény és a bűn nem lételeme, aki túllépett az elme és a test-tudatosságon (Ānandamāyā kosha - Karana Sārira), aki ismeri a Védák és az Én Aham) bölcsességét, aki nem talál hibát másokban, aki mentes mindenféle kételytől, aki viseli a kifogásokat és a sértéseket, aki soha nem lesz mérges, még extrém helyzetekben sem, aki mindig kedves és alázatos, és aki mindig az igazat mondja, melyben kimondja a valódi tudást, mert az édes és tanulságos, az valóban Jīvanmukta.

9. Aki megszüntette az összes kapcsolatot a kötelékekkel, aki visszafogott minden Indriya-t, aki mentes mindenféle kísértésektől, aki lemondott Trishna, Vāsana, Kāmana élvezetéről, és az önzésről, aki Ātmā-t látja mindenütt és mindenkiben, az tudja, hogy Ātmā egyedül a legnagyobb az összes emberben. Ő egy Jīvanmukta.

10. Még Indra és más Deva-k is irigyek egy ilyen magasztos személyiségre. Még Lord Visnu is követi a lábnyomát egy ilyen nagy szent embernek, hogy a port leseperje lábáról.

11. A Jīvanmukta teljes értékű Jñānī, tele tiszta szeretettel, kiben az együttérzés, irgalom, gyönyörű szelídség és rejtett erő és hatalom együttesen jelen van. Szerelem és a csillogás (Brahmā Tejas) átragyogja ragyogó szemét.

12. A Jīvanmukta bármikor feladhatja testét. Ahogy a hulló falevelek nem befolyásolják a fa gyümölcsét, sem annak lényegét, úgy a Jīvanmukta célba ér, mert az Ātmā-ra semmi nincs hatással.

13. A Jīvanmukta az intuitív tudás (Aparoksha-jñāna) birtokosa. Az ő helyzete leírhatatlan, bár a fogalmak szintjén beszélhetünk rőla, ő mégis úgy mozog a világban, mint bármely más ember. Mindig békés, jóindulatú és nyugodt, mert a Turīyātīta állapotában nyugszik.

14. Mentes a kettősségtől és a különbségektől. A Jīvanmukta mentes az egoizmustól, a guna-k hatásától. Ő a puszta szemlélő. Ő maga a Tökéletes béke és a Tiszta Tudat Örök Boldogsága.

15. Akár üzletet vezet vagy visszavonult, esetleg családban él, vagy egyetlen élet lelki vezetője, de magát a halhatatlan Énnel azonosítja, nem kell félnie a világban, mert felszabadult ebben az életben.

16. Aki tudja magáról, hogy kezdet és vég nélküli, pusztulás és halál veszélyt nem jelent reá, és hogy a természet tiszta Tudat, mindig nyugodt és higgadt magában, és egyáltalán nincs oka a bánatra, szomorúságra; ő megszabadult az "ez vagyok én " és "az egy másik", "ez az enyém" gondolatának még csak a csírájától is, az Jīvanmukta.

Mert a Jīvanmukta maga Śiva.